Forrás: HVG:HU (2004 március)

Forrás: HVG.HU (2004 március)

VITA A VÁRBARLANGRÓL

Tévelygések a labirintusban

A fővárosi Várnegyed egyik látványossága lehetne az egészében mindmáig föltáratlan föld alatti barlangrendszer, ám a kerületi önkormányzat és a labirintus egyik szakaszában működő vállalkozás vitája következtében még az ott ma megtekinthető kiállítás is bezárhat.

Budapest I. kerületi önkormányzata a hasznosítási szerződés felmondásával meg akar szabadulni a Vár alatt kanyargó barlangrendszer egyik szakaszán kortárs művészek alkotásait bemutató, fény- és zenei effektusokkal kombinált, történelmi témájú szobor- és falfestmény-kiállítást működtető, ott programokat is szervező Budavári Labirintus Kft.-től (BL), csakhogy egy bírósági ítélet szerint ezt nem teheti meg. A szerződés ugyanis semmis, mivel a föld alatti járatoknak nem az önkormányzat a kezelője.

A budai Vár alatt húzódó, évszázadok óta használt mészkőbarlang- és pincerendszer - ahová 1937-ben költözött be az Országos Légoltalmi Hivatal, amely annak idején 10 ezer férőhelyes óvóhelyet és egy barlangkórházat is kialakított ott - idegenforgalmi karrierje 1983. március 24-én kezdődött el. Akkor kötött a barlang 1,5 kilométer hosszúságú szakaszának közművelődési célú hasznosítására meghatározatlan időre szóló együttműködési megállapodást az iratban a létesítmény kezelőjének nevezett I. kerületi Polgári Védelmi Parancsnokság és a Köllő Miklós vezette Domino Pantomim Társaság. Ennek értelmében a művészek térítésmentesen vehették használatba az „ingatlant", azzal a feltétellel, hogy gondoskodnak annak fenntartásáról és biztonságos üzemeltetéséről. Egy évtizeddel később, 1993. december 8-án a Domino jogutódával, a BL Kft.-vel pedig már az I. kerületi önkormányzat - mint kezelő - kötött újabb hasznosítási szerződést, amelynek feltételei szinte szó szerint megegyeztek a korábbi megállapodáséival. Ezúttal azonban már csupán egy 800 méter hosszúságú barlangrészt kapott meg a BL; a labirintus egy fertályát ugyanis az önkormányzat időközben fallal leválasztatta.

Az önkormányzat és a BL vitái négy évvel ezelőtt kezdődtek, amikor a környékbeli lakók zúgolódni kezdtek, hogy a barlangban sorozatosan zajos technopartikat tartottak. A „Budavári Labirintus mellett közvetlenül elhelyezkedő másik rendszerben" meghirdetett eseményt 2001. december 15-én az est.hu programajánló honlap lelkesen üdvözölte: „A városban rutinosan éjszakázók már tudják, micsoda giga a hely, és mégis barátságos partik szoktak kerekedni a Barlangban, ahol szó szerint under a ground." S bár e partik nagy többségét nem a BL által használt területen rendezték, hanem egy másik szakaszon - amelyet 1997-ben nyitott meg Várbarlang néven az önkormányzat -, utóbbi az 1993-as szerződés megszegésére hivatkozva mégis ki akarta tessékelni a labirintusból a céget.

A magát s vállalkozását oktalanul megvádolva érző Erdélyi Gábor, a BL ügyvezetője - aki összesen három hasonló rendezvényre adta bérbe a kiállítási tereket 2001-ben, a többihez semmi köze nem volt - ekkor büntetőfeljelentést tett a cégének anyagi és erkölcsi kárt okozó, hatósági engedély nélküli „zugrendezvények" miatt, amelyek bevételét gyanúja szerint „ismeretlen személyek" zsebelték be. A két kerület rendőrségét is megjárt feljelentésre válaszul ez év február 23-án végül a Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálati főosztálya úgy döntött, megszünteti a nyomozást, mondván, a sorozatos technopartik szervezője, Sághi Imre nem követett el bűncselekményt. Korábban ugyanis „őt bízták meg az önkormányzat kezelésében lévő Várbarlang vezetésével", szerződése azonban már 1999-ben megszűnt, s a Várbarlang kulcsát csak állapotfelmérés céljából kapta meg az önkormányzat építési osztályán dolgozó Mednyánszky Miklóstól, a partik megrendezésekor pedig valóban „saját zsebére" dolgozott, ám az nem bűncselekmény, „sikkasztást ugyanis csak idegen ingó dologra lehet elkövetni, ingatlanra nem" - állapította meg a rendőrségi vizsgálat.

Barlangot elsikkasztani Erdélyi szerint valóban nem lehet, de bevételt igen; a BL három technopartijának a terembérleti díja alkalmanként 300 ezer forint bevételt hozott neki. Az összes többié Sághi Imrét gazdagította. Az I. kerületi önkormányzat szándékát azonban a rendőrségi vizsgálat végeredménye nem befolyásolta. Horváth Tivadar jegyző a HVG-nek azt nyilatkozta: azért mondtak fel a BL-nek, mert nem kulturális tevékenységet folytatott, továbbá mert jogcím nélküli helyiséghasználó, ezenkívül arrogáns, és szembehelyezkedik az önkormányzattal, valamint több szakhatósági engedélye hiányzik. Az utóbbi állítást Erdélyi tagadja. Az önkormányzat peres úton is megpróbálta akaratát érvényesíteni, ám a Budai Központi Kerületi Bíróság 2003. március 14-ei jogerős ítéletében kimondta: a hasznosítási szerződés semmis, ezért felbontani sem lehet. Az önkormányzat ugyanis „soha nem volt kezelője" a Vár alatti barlangoknak, tehát szerződést sem köthetett azok hasznosítására.

Jelenleg ugyanis a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága birtokolja a kezelői jogokat, amely azonban ettől szabadulni akar, „mert nem óhajt a folyamatos állagfenntartásra tetemes összegeket költeni" - mondta a HVG-nek Szél Károly, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság műszaki osztályának részlegvezetője. Az egykori barlangkórház kezelője, a Szent János Kórház a HVG értesülései szerint szintén szívesen lemondana e jogáról, amely így a Kincstári Vagyoni Igazgatóságra (KVI) szállna vissza; a barlangrendszer mint természetes üreg kizárólagos tulajdonosa ugyanis az állam. Miután azonban védett terület, ráadásul a világörökség része, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium is igényt tarthat rá, és a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésébe adhatja. A KVI a zöld tárcával egyeztetve még az idén dönteni akar a barlang használatba adásáról. Elképzelhető, hogy zárt eljárásban keresnek gazdát a labirintusnak; ez esetben az önkormányzat vagy a minisztérium kaphatja meg kezelésbe, és köthet szerződést a hasznosítására. Nem kizárt azonban, hogy a KVI nyílt pályázatot ír ki, amelyen befektetők is részt vehetnek - mondta a HVG-nek Cserepes Tibor, a KVI vezérigazgató-helyettese.

Csakhogy eddig sem az önkormányzati Várbarlang régészeti és helytörténeti kiállítása, sem a Budavári Labirintus nem volt kifejezett kasszasiker. Az előbbi zárva van, az Erdélyi Gábor, felesége és apósa tulajdonában lévő BL pedig 2002-ben 40,5 millió forint árbevételre tett szert, és 452 ezer forintos veszteséggel zárta az évet. Erdélyi szerint a barlang 1983-as és 1996-os felújításakor akkori áron összesen mintegy 400 millió forintot költöttek a háborús hordalék kibányászására, a falak megerősítésére, a világítás, fűtés és szellőzés kiépítésére, nem szólva a műalkotásokra és a kiállítás berendezésére fordított összegekről; a nyolc évvel ezelőtti felújításból 350 millió forint ráfordítást számlával tud igazolni, amelynek forrását kereskedelmi és családi ingatlanok értékesítéséből teremtették elő. A család a határozatlan idejű szerződésre alapozva hosszú távon képzeli el a megtérülést, s eddig többnyire csak munkabért vett ki a cégből - mondta Erdélyi, aki „kilakoltatás" esetén - minden ráfordítását, a műtárgyakat, reklámokat és a goodwillt is beleértve - 1 milliárd forintot akar visszaperelni. Egyelőre mások sem látnak nagy üzletet a labirintus hasznosításában, az önkormányzat ugyanis 2001-ben írta ki a legutóbbi eredménytelen pályázatot az általa kezelt barlangrészre, ám erre senki nem jelentkezett. Az I. kerületi önkormányzat tíz év alatt közel 800 millió forintot költött - részben állami támogatásból - a barlang állagmegóvására és a károk, például a Dísz téri útbeszakadások elhárítására.

TÓTH KATALIN


	A háttérben, a piros körben a csontkórház egy része látható
	A labirintus és a Várbarlang
	A Budavári Labirintus tulajdonképpen a Vár alatti barlang- és pincerendszer, amelynek egy része jelenleg is látogatható. Emellett található a Várbarlang, ami néhány évig tartott nyitva, majd bezárták és azóta nem látogatható.

Erdélyi Gábor, a budai Várban működő labirintust üzemeltető cég vezetője az [origo]-nak azt mondta: az elmút években több alkalommal is illegálisan hasznosították a budai Vár alatt húzódó, állami tulajdonú Várbarlangot. Erdélyi szerint több alkalommal is techno partykat rendeztek a barlangban. Emellett egy pornófilmet is forgattak a föld alatt.

A rendezvényekre hivatalos engedélyt nem kaptak a szervezők az I. kerületi Önkormányzattól és a Budavári Labirintust működtető cég sem adta bérbe helyiségeit ilyen rendezvényekre - állította Erdélyi. A cégvezető azt mondta, úgy derült ki számukra, hogy illegálisan használták a barlangot, hogy több, a labirintusba látogató vendégük is felhívta a figyelmüket arra, hogy a Várbarlangban készült szexfilmet vetítettek Sex Forever címmel az egyik, kábeltévén országszerte fogható pornócsatornán. A barlang egyik terme, a csontkórháznak nevezett rész is szerepel a filmben. (A csontkórházban a második világháború alatt a sebesülteknek hadikórházat rendeztek be, és itt amputálták a végtagsérüléseket szenvedett katonákat). Erdélyi szerint a filmesek engedélyek hiányában csak úgy juthattak be a barlangba, hogy valakivel feketén megállapodtak a terület használatáról.

Erdélyi hétfői sajtótájékoztatóján bemutatott egy részletet abból a filmből, amit szerinte a Várbarlangban forgattak. A felvételeken a háttérben látni lehet emberi csontokat, ami alátámasztja Erdélyi állítását, miszerint a csontkórházban is forgattak. A vállalkozó azt kérte az önkormányzattól, hogy vizsgálják ki: a Várbarlangban hogyan tarthattak illegálisan rendezvényeket.

Horváth Tivadar, az I. kerület jegyzője viszont azt mondta, nem tudnak arról, hogy a Várbarlangban pornófilmet forgattak volna. Hozzátette, hogy nem is adott ki engedélyt a kerület, így jogszerűen az említett helyen nem forgathatott filmes stáb.

Erdélyi Gábor elmondta azt is, hogy korábban a techno partyk miatt már feljelentést tettek a barlang illegális hasznosítása miatt. A rendőrség az eljárás során meggyanúsította azt a férfit, akit korábban az önkormányzat megbízott a Várbarlang kezelésének vezetésével. A nyomozás során kiderült, hogy S. Imre saját zsebre adta ki a barlangot, azután, hogy már nem volt semmilyen szerződéses jogviszonyban az I. kerülettel, így már nem volt a Várbarlang vezetője.

Ennek ellenére a BRFK megszüntette a nyomozást, az indoklás szerint ugyanis az nem bűncselekmény, hogy a gyanúsított - mivel a kulcsok nála maradtak - saját zsebre dolgozott és adta ki a területet, erről az önkormányzatot nem értesítette.

Erdélyi szerint a Budavári Labirintus Kft.-t kár érte mindezzel, mert az ő nevükben hirdették meg a techno partykat. Azt elismerte ugyanakkor, hogy néhány alkalommal a labirintusban is rendeztek olyan techno partykat, amelyre cégük bérbe adott termeket. A szerinte illegális összejöveteleket azonban nem az általuk működtetett labirintusban, hanem a Várbarlangban rendezték.

A jegyző viszont úgy vélte, hogy a techno partykat a labirintusban rendezték. A túl hangos rendezvények miatt azonban a környéken lakók többször is panaszkodtak. A jegyző szerint a kerület és a labirintust üzemeltető kft. perben áll egymással, Erdélyi cége szerinte jogcím nélkül használja a labirintust, azért vádaskodik, mert előre menekül. S. Imre ügyével kapcsolatban pedig csak annyit mondott Horváth Tivadar, hogy mivel nem álltak vele jogviszonyban, semmi közük a történtekhez.

Erdélyi Gábor a jegyző kijelentéseire reagálva azt mondta, hogy jelenleg nincs semmilyen bírósági eljárás cége és az önkormányzat között. Kizárólag egy személyiségi jogi per van folyamatban, ebben az eljárásban azonban nem a kerület, hanem személy szerint Horváth Tivadar jegyző és Nagy Gábor Tamás polgármester érintett. Korábban valóban pereskedett az önkormányzat és a Budavári Labirintus Kft, de ebben az ügyben 2002 májusában jogerős ítélet született, a kft.-nek adtak igazat - tette hozzá Erdélyi Gábor.